Az első Anyák napja. Hogy Anyu már nincs. Ijesztő. Fájó. Az eddigi években egy telefon, egy üzenet elintézte. Legtöbbször gyorsan, röviden. Hogy meglegyen. Volt év amikor megköszöntem, hogy megszült, hogy felnevelt és hogy van nekem. És hosszan elbeszélgettünk. Volt amikor csak egy Istenéltessent hadartam el. Mert siettem, volt más dolgom is. Gondoltam.